Main Index: Hungarian Bible

Jób 17

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42]

17:1 Még mindig csúfot ûznek belõlem! Szemem az õ patvarkodásuk között virraszt.

17:2 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; [különben] ki csap velem kezet?

17:3 Minthogy az õ szívöket elzártad az értelem elõl, azért nem is magasztalhatod fel õket.

17:4 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.

17:5 Példabeszéddé tõn engem a népek elõtt, és ijesztõvé lettem elõttök.

17:6 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.

17:7 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.

17:8 Ám az igaz kitart az õ útján, és a tiszta kezû ember még erõsebbé lesz.

17:9 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jõjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.

17:10 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.

17:11 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.

17:12 Ha reménykedem is, a sír [már] az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat.

17:13 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.

17:14 Hol tehát az én reménységem, ki törõdik az én reménységemmel?

17:15 Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban.