5:1 Lõn pedig, a mint meghallák az Emoreusok minden királyai, a kik a Jordánon tĂşl laknak napnyugot felĂ©, Ă©s a Kananeusok minden királyai, a kik a tenger mellett laknak vala, hogy kiszáraztotta az Ăšr a Jordánnak vizĂ©t az Izráel fiai elõtt, a mĂg általjöttĂĽnk vala; megolvada az õ szĂvök, Ă©s nem vala többĂ© bátorság bennök Izráel fiai miatt.
5:2 Ez idõben monda az Úr Józsuénak: Csinálj magadnak kõkéseket, és másodszor is metéld körül az Izráel fiait.
5:3 És csinála Józsué magának kõkéseket, és körülmetélé Izráel fiait a körülmetéletlenség halmán.
5:4 Az ok pedig, a miĂ©rt körĂĽlmetĂ©lĂ© õket JĂłzsuĂ©, ez: Mindaz a nĂ©p, a mely kijött vala ÉgyiptombĂłl; a fĂ©rfiak, a hadakozĂł emberek mindnyájan meghaltak vala a pusztában, Ăştközben, a mĂg jöttek vala ÉgyiptombĂłl.
5:5 Mert körĂĽl volt ugyan metĂ©lve mindaz a nĂ©p, a mely kijött vala; de azt a nĂ©pet, a mely a pusztában szĂĽletett, Ăştközben, a mĂg jöttek vala ÉgyiptombĂłl, nem metĂ©ltĂ©k vala körĂĽl;
5:6 Mert negyven esztendeig jártak Izráel fiai a pusztában, mialatt elemészteték a hadakozó férfiaknak egész népsége, a kik Égyiptomból jöttek vala ki, mivelhogy nem hallgattak vala az Úr szavára; a kiknek megesküdt az Úr, hogy nem láttatja meg velök a földet, a mely felõl megesküdt vala az Úr az õ atyáiknak, hogy nékünk adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.
5:7 Fiaikat állĂtotta vala azĂ©rt helyökbe, ezeket metĂ©lĂ© körĂĽl JĂłzsuĂ©, mert körĂĽlmetĂ©letlenek valának, mivelhogy nem metĂ©lĂ©k vala körĂĽl õket az Ăştban.
5:8 Miután pedig mind az egĂ©sz nĂ©p körĂĽlmetĂ©ltetett vala, veszteg lõnek az õ helyökön a táborban, mĂglen meggyĂłgyulának.
5:9 És monda az Ăšr JĂłzsuĂ©nak: Ma fordĂtottam el rĂłlatok Égyiptom gyalázatát; ezĂ©rt hĂvják e hely nevĂ©t Gilgálnak mind a mai napig.
5:10 És Gilgálban táborozának Izráel fiai, Ă©s megkĂ©szĂtĂ©k a páskhát a hĂłnapnak tizennegyedik napján, estve, JĂ©rikhĂłnak mezejĂ©n.
5:11 És evének a föld termésébõl a páskhának másodnapján kovásztalan kenyeret és pörkölt gabonát, ugyanezen a napon.
5:12 És másnaptól kezdve, hogy ettek vala a föld termésébõl, megszûnék a manna, és nem volt többé mannájok az Izráel fiainak; hanem Kanaán földének gyümölcsébõl evének abban az esztendõben.
5:13 Lõn pedig, a mikor JĂłzsuĂ© JĂ©rikhĂłnál vala, felemelĂ© az õ szemeit, Ă©s látá, hogy Ăme egy fĂ©rfiĂş áll vala elõtte meztelen karddal kezĂ©ben. És hozzá mĂ©ne JĂłzsuĂ©, Ă©s monda nĂ©ki: KözĂĽlĂĽnk valĂł vagy-Ă© te, vagy ellensĂ©geink közĂĽl?
5:14 Az pedig monda: Nem, mert én az Úr seregének fejedelme vagyok, most jöttem. És leborula Józsué a földre arczczal, és meghajtá magát, és monda néki: Mit szól az én Uram az õ szolgájának?
5:15 És monda az Úr seregének fejedelme Józsuénak: Oldd le a te saruidat lábaidról, mert szent a hely, a melyen állasz. És úgy cselekedék Józsué.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase