25:1 Huszonöt esztendõs korában kezdett Amásia uralkodni, és huszonkilencz esztendeig uralkodék Jeruzsálemben; az õ anyjának neve Jéhoaddán vala, Jeruzsálembõl való.
25:2 És kedves dolgot cselekedĂ©k az Ăšr elõtt; de nem tiszta szĂvbõl.
25:3 Lõn pedig azután, hogy országában megerõsödék, megölé az õ szolgáit, a kik a királyt, az õ atyját megölték vala.
25:4 De azoknak fiait nem öleté meg, hanem a szerint cselekedék, a mint a törvényben, a Mózes könyvében megiratott, a melyben az Úr parancsolt volt, mondván: Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért és a fiak se ölettessenek meg az atyákért, hanem kiki az õ saját bûnéért ölettessék meg.
25:5 Összegyûjté annak felette Amásia a Júda népét, és választa közülök a nemzetségek szerint egész Júdában és Benjáminban ezredeseket és századosokat; és megszámlálá õket a húsz esztendõsöktõl fogva és a kik feljebb valának, és talála azok közül válogatott fegyverfoghatókat, kopjásokat és paizsosokat, háromszázezeret.
25:6 Annakfelette az Izráeliták közül százezer erõs vitézt fogadott fel, száz talentom ezüstön.
25:7 Eljöve pedig az Isten embere õ hozzá, mondván: Oh király! ne menjen el te veled Izráel serege, mert az Úr nem lesz Izráellel, Efraim minden fiaival.
25:8 Ha nem [hiszed,] ám menj el, kĂ©szĂĽlj a viadalhoz; de megver az Isten tĂ©ged az ellensĂ©g elõtt; mert az Isten hatalmában van mind a segĂtsĂ©g, mind a megveretĂ©s.
25:9 Akkor monda Amásia az Isten emberének: De mit tegyünk a száz talentom ezüsttel, a melyet Izráel seregének adtam? És felele az Isten embere: Az Úr néked annál sokkal többet adhat.
25:10 Kiválasztá azért Amásia azt a sereget, a mely Efraimból jött vala õ hozzá, hogy mennének helyökre; mely dologért igen megharagvának a Júda népére, és felgerjedt haraggal tértek vissza helyeikre.
25:11 Amásia pedig felbátorodván, elindĂtá nĂ©pĂ©t, Ă©s mĂ©ne a sĂłs völgybe; Ă©s megvere a Seir fiai közĂĽl tĂzezeret.
25:12 És JĂşda fiai tĂzezeret Ă©lve fogtak el, a kiket egy magas kõszikla tetejĂ©re vivĂ©nek, Ă©s letaszĂtották õket a magas kõsziklárĂłl, Ă©s mindnyájan összeroncsoltattak.
25:13 Annak a seregnek fiai pedig, a kiket visszakülde Amásia, hogy ne menjenek õ vele hadba: Júdának városaira ütének Samariától fogva mind Bethóronig; és levágván háromezeret azok közül, nagy zsákmányt vivének el.
25:14 Lõn azután, hogy Amásia megtére az Edomiták megverésébõl, a Seir fiainak isteneit elhozá és Isten gyanánt tisztelé azokat, a kik elõtt magát meghajtja vala, és nékik jóillatot gerjeszte.
25:15 EzĂ©rt megharaguvĂ©k az Ăšr Amásiára, Ă©s prĂłfĂ©tát kĂĽlde hozzá, a ki monda nĂ©ki: MiĂ©rt imádod annak a nĂ©pnek isteneit, a kik nem szabadĂthatták meg az õ nĂ©pöket a te kezedbõl?
25:16 Lõn pedig, mikor ekképen szólott volna néki, monda néki a [király:] Vajjon te tanácsosa vagy-é a királynak? Hallgass, mert rosszul jársz. Megszünék azért a próféta, minekutána ezt mondotta volna: Látom, hogy az Isten el akar téged veszteni, mivel ezt mûveléd, és tanácsomat nem fogadád meg.
25:17 Amásia pedig, a Júda királya, tanácsot tartván, követet külde Joáshoz, a Joákház fiához, a ki Jéhunak fia vala, az Izráel királyához, mondván: Nosza, szálljunk szembe egymással!
25:18 Akkor Joás, az Izráel királya ilyen választ ada Amásiának, a Júda királyának: A Libánus hegyén való tövis külde a Libánuson való czédrusfához, mondván: Add a te leányodat az én fiamnak feleségül; eközben azonban arra menvén egy fenevad, a mely a Libánuson lakik vala, eltapodá azt a tövist.
25:19 Te magadban Ăgy gondolkodtál: MegverĂ©d az Edomitákat, azĂ©rt fuvalkodtál fel magadban, hogy dicsekedjĂ©l. KĂ©rlek, maradj otthon, miĂ©rt szereznĂ©l magadnak veszedelmet, hogy te Ă©s JĂşda elveszszen [általam.]
25:20 De Amásia nem nyugodhatott, mert Isten elvégezte vala, hogy [az ellenség] kezébe adja õket, mivel az Edomiták isteneit keresték.
25:21 Felindula azért Joás, az Izráel királya, és szembeszállának egymással õ és Amásia, a Júda királya Béth-Semesnél, a mely Júdában van.
25:22 És Júda megveretteték Izráel által, és elmenekülének mindnyájan sátoraikba.
25:23 Amásiát pedig, a Júda királyát, a Joás fiát, a ki Joákház fia volt, Joás, az Izráel királya elfogá Béth-Semesben, és vivé õt Jeruzsálembe, és Jeruzsálem kõfalát lerontá az Efraim kaputól fogva mind a szeglet kapujáig négyszáz singnyire.
25:24 És az aranyat, az ezüstöt és mindenféle edényeket, a melyek az Isten házában, az Obed-Edom birtokában találtatának, és a király házának kincseit, s a kezesek fiait mind Samariába vivé.
25:25 Amásia, a Joás fia, a Júda királya, minekutána meghala Joás, a Joákház fia, az Izráel királya, még tizenöt esztendeig éle.
25:26 Amásiának pedig többi dolgai, az elsõk Ă©s utolsĂłk, avagy nincsenek-Ă© megĂrva a JĂşda Ă©s az Izráel királyainak könyvĂ©ben?
25:27 Azon idõtõl fogva pedig, hogy Amásia az Úrtól elszakada, összeesküvést szõttek ellene Jeruzsálemben; és elmeneküle Lákisba, de utána küldöttek Lákisba, és megölték ott õt.
25:28 És elhozák onnét lovakon, és eltemeték õt az õ atyáival, Júdának városában.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase