2:1 Én fiacskáim, ezeket azĂ©rt Ărom nĂ©ktek, hogy ne vĂ©tkezzetek. És ha valaki vĂ©tkezik, van SzĂłszĂłlĂłnk az Atyánál, az igaz JĂ©zus Krisztus.
2:2 És õ engesztelõ áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is.
2:3 És arról tudjuk meg, hogy megismertük õt, ha az õ parancsolatait megtartjuk.
2:4 A ki ezt mondja: Ismerem õt, és az õ parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság.
2:5 A ki pedig megtartja az õ beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Errõl tudjuk meg, hogy õ benne vagyunk;
2:6 A ki azt mondja, hogy õ benne marad, annak úgy kell járnia, a mint õ járt.
2:7 Atyámfiai, nem Ăşj parancsolatot Ărok nĂ©ktek, hanem rĂ©gi parancsolatot, a mely elõttetek volt kezdettõl fogva; a rĂ©gi parancsolat az Ăge, a melyet hallottatok kezdettõl fogva.
2:8 Viszont Ăşj parancsolatot Ărok nĂ©ktek, a mi igaz õ benne Ă©s ti bennetek; mert a sötĂ©tsĂ©g szĂ»nni kezd, Ă©s az igaz világosság már fĂ©nylik.
2:9 A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyûlöli az õ atyjafiát az még mindig a sötétségben van.
2:10 A ki szereti az õ atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való.
2:11 A ki pedig gyĂ»löli az õ atyjafiát, a sötĂ©tsĂ©gben van, Ă©s a sötĂ©tsĂ©gben jár, Ă©s nem tudja hová megy, mert a sötĂ©tsĂ©g megvakĂtotta az õ szemeit.
2:12 Írok néktek, gyermekek, mert a ti bûneitek megbocsáttattak az õ nevéért.
2:13 Írok néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettõl fogva van. Írok néktek ifjak, mert meggyõztétek a gonoszt. Írok néktek fiacskák, mert megismertétek az Atyát.
2:14 ĂŤrtam nĂ©ktek atyák, mert megismertĂ©tek azt, a ki kezdettõl fogva van. ĂŤrtam nĂ©ktek ifjak, mert erõsek vagytok, Ă©s az Isten ĂgĂ©je megmarad bennetek, Ă©s meggyõztĂ©tek a gonoszt.
2:15 Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.
2:16 Mert mindaz, a mi a világban van, a test kĂvánsága, Ă©s a szemek kĂvánsága, Ă©s az Ă©let kĂ©rkedĂ©se nem az AtyátĂłl van, hanem a világbĂłl.
2:17 És a világ elmĂşlik, Ă©s annak kĂvánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökkĂ©.
2:18 Fiacskáim, itt az utolsĂł Ăłra; Ă©s a mint hallottátok, hogy az antikrisztus eljõ, Ăgy most sok antikrisztus támadt; a honnan tudjuk, hogy itt az utolsĂł Ăłra.
2:19 Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felõlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók.
2:20 És néktek kenetetek van a Szenttõl, és mindent tudtok.
2:21 Nem azĂ©rt Ărtam nĂ©ktek, mivel nem ismeritek az igazságot, hanem mivel ismeritek azt, Ă©s mivel semmi sincsen az igazságbĂłl, a mi hazugság.
2:22 Ki a hazug, ha nem az, a ki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút.
2:23 Senkiben nincs meg az Atya, a ki tagadja a Fiút. A ki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan.
2:24 A mit azért ti kezdettõl hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, a mit kezdettõl fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok.
2:25 És az az ĂgĂ©ret, a melyet õ ĂgĂ©rt nĂ©kĂĽnk: az örök Ă©let.
2:26 Ezeket Ărtam nĂ©ktek azok felõl, a kik elhitetnek titeket.
2:27 És az a kenet, a melyet ti kaptatok tõle, bennetek marad, Ă©s [Ăgy] nincs szĂĽksĂ©getek arra, hogy valaki tanĂtson titeket; hanem a mint az a kenet megtanĂt titeket mindenre, Ăşgy igaz [is] az Ă©s nem hazugság, Ă©s a mikĂ©nt megtanĂtott titeket, Ăşgy maradjatok õ benne.
2:28 És most, fiacskáim, maradjatok õ benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk elõtte az õ eljövetelekor.
2:29 Ha tudjátok, hogy õ igaz, tudjátok, hogy a ki az igazságot cselekszi, az mind tõle született.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase