3:1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
3:2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
3:3 Bizony ellenem fordult, [ellenem] fordítja kezét minden nap.
3:4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
3:5 [Erősséget] épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
3:6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
3:7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
3:8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
3:9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán.
3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység?
3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.]
3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase