11:1 Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
11:2 Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
11:3 Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
11:4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
11:5 A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
11:6 Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
11:7 Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
11:8 Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
11:9 Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
11:10 Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11:11 Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
11:12 Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
11:13 A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
11:14 A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
11:15 Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
11:16 A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
11:17 Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
11:18 Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
11:19 A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére [míveli azt].
11:20 Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
11:21 Kézadással [erősítem,] hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
11:22 [Mint] a disznó orrában az aranyperecz, [olyan] a szép asszony, a kinek nincs okossága.
11:23 Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
11:24 Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
11:25 A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
11:26 A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás [van].
11:27 A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
11:28 A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
11:29 A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
11:30 Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
11:31 Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
11:32 A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase